Főmenü


Galéria
Kategóriák


A Te szedd! akció győztese a 9.C és 11.B osztály lett.

Az iskolakörök akadályversenyt a 9.C és a 10.B osztly nyerte.


 ODT/2014 (16 kép)









2013.10.04 Megérkezve Kecskemétre, első úti célunk a Vadaspark volt, ahol sok érdekes állatot láttunk, mint pl. Julient a kis gyürüsfarkú makit, de az állatsimogató is sok izgalmas percet okozott mindenkinek. Ezután a pár mozgalmas óra után kaptunk 2 óra szabadidőt, ami alatt mindenki jól kipihente magát, amire szükségünk is volt, hiszen az állomásról gyalogoltunk el a néhány kilométerre lévő Vadasparkba. Így újult erővel indulhattunk neki az út folytatásának. A főtéren megnéztük a szecessziós stílusú városházát és a késő gótikus Barátok templomát, aztán meghallgattuk a város történetét is, amiből többek között azt is megtudtuk, hogy máig nem tudni honnan ered a város neve. Hiszen sok itt a kecske, sok itt a mét, legyen a helynév Kecskemét" - csak mulatságos, játékos találgatás. A város címerében az ágaskodó kecske alatt a jelmondatot is elolvashatjuk: Sem magasság, sem mélység nem rettent. Majd elmentünk a Magyar Naiv Művészek késő gótikus múzeumába, és a Szórakaténusz Játék múzeumba. Egy kis hangulatos sétáló utcán mentünk vissza az állomásra és közben megnéztük a szecessziós gyönyörű majolika díszítésű cifra palotát is. A hideg ellenére mindenki nagyon élvezte a kirándulást. Kecskemét hangulata minket is magával ragadott és ennek köszönhetően az osztály még inkább összekovácsolódott.


Szeptember 5-én és 6-án hivatalosak voltunk egy angol nyelvű „Aktív Polgárság és a Visegrádi Országok” című konferenciára, a Hungexpo területén. A meghívást azért kaptuk, mert kiváló eredményt értünk el a Global Teenager Projectben.

A konferencia szervezője a Linum alapítvány volt. A résztvevők Albániából, Ukrajnából, Romániából, Lengyelországból, Csehországból, és Bosznia Hercegovinából érkeztek.  Délelőtt és délután folytak a az angol nyelvű prezentációk, amit a bolgár Ani  Dimitrova moderált. Az előadások alapján képet kaptunk az aktív polgárság mibenlétéről , a környező országok civil szervezeteinek működéséről  és a visegrádi országok közötti együttműködés  lehetőségeiről.  Számunkra a lengyel prezentáció volt a legérthetőbb és legélvezetesebb. Mindkét délután meglátogattuk a civil szervezetek standjait a Jótékonyság Sziget kiállításán belül. A második nap délutánján angol nyelvű buszos városnézésen, majd a Szlovák intézetben tartott búcsúesten vettünk részt. Itt élvezetes kultúrműsort láthattunk, melyet állófogadás követett.

Számunkra megtisztelő volt részt venni ezen a felnőtt konferencián és élvezettel hallgattuk az angol nyelvű prezentációkat. Érdekes dolgokat hallottunk és mindamellett letesztelhettük nyelvtudásunkat is.

Király Zsófia, Juhász Csilla, Görbe Noémi Dóra









 Angyalok (28 kép)

KÖZÖTT

angyalok - ég és föld között - táncosok - szöveg és mozdulat között



A Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola KITÁRÓ mozgásműhelyének valamint a Műhely folyóiratnak majd egy éve tervezett együttműködése valósul meg az őszi és téli hónapokban.

A győri székhelyű irodalmi, kulturális periodika körülbelül évente tematikus lapszámot állít össze versekből, esszékből, tanulmányokból, képzőművészeti alkotásokból egy-egy toposz vagy szimbólummá nemesült motívum, tárgy, jelenség köré rendezve azokat. Olvashattunk már Műhelyt a tengerről, a folyóról, az álomról, a vonatról, bicikliről. Villányi László költő, a folyóirat főszerkesztője ez év őszére az angyalról szóló lapszámot álmodta meg.

 

Májusban beszélgettünk egy győri kávézóban. Szövegeket mutogattam neki, furcsa reményeket táplálván arról, hogy egyszer majd, egykori győri lányként a verseim, az az igazán csak néhány, közülük is talán egy csak vagy kettő, a Műhelyben jelenhet meg. A szövegek nem bizonyultak rossznak, de túlságosan érdekesnek sem, a beszélgetésünk ugyanis a versektől rövid időn belül az angyalok és a táncolás felé kanyarodott. Laci mesélt a tematikus szám régóta dédelgetett gondolatáról. Én meséltem neki következő darab álmomról, amit én is legalább két éve ringatok magamban. Berlin felett az ég, Wenders, fekete-fehér angyalperspektívák, emberré lett angyalok, köztes terek, repülési gyakorlatok, tollak, fények, láthatatlan mintha-szeretők. És meséltem az iskolánkról, amit három éve Nemes Naggyá kereszteltünk át, éppen egy évvel azután, hogy a költőnő verseinek motívumrendszeréből megírtam a szakdolgozatomat. Nemes Nagy Ágnes fáiról, madarairól és – angyalairól.

 

Minden szó és gondolat összetartott. Nyáron – még a tematikus lapszám megjelenése előtt – megkaptam olvasásra és inspirálódásra vagy két tucat szöveget a győri szerkesztőségből. Az iskolánk augusztusi drámatáborában – egyéb dolgaink és kötelességeink mellett – megkezdődött a közös munka, gondolkodás a diákokkal. Remekbe szabott etűdöket készítettünk Parti Nagy Lajos szövegrészleteire.

Ősszel újabb két tánc készült el, részint formálódó új darabunk vágányai, részint a Műhely-béli angyalversek hangulatai mentén.

 

Az iskola KITÁRÓ mozgásműhelye a tematikus Műhely-szám debütálását a kezdetektől végigkíséri. Ott volt a budapesti bemutatón az Írók boltjában november 9-én, táncoltak diákjai november 13-án, vasárnap a győri Nemzeti Színházban, a XI. Győri Könyvszalon rendezvénysorozatán, s legutóbb november 29-én, a Magyar Írószövetségben tette színessé táncetűdjeivel az angyal-szám bemutatkozását.

 

Együttműködésünk koronájaként s zárásaként tervezzük az iskolai Ágnes-napon való szereplésünket, a Műhely invitálását, az angyal-szám ismertetését, neves korárs szerzők (Gergely Ágnes, Jász Attila, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Villányi László és mások) vendégül látását, szó és mozdulat találkozásának közös ünneplését. Minden diákot és kollégát nagy szeretéssel várunk.







 Halloween (33 kép)
Október utolsó csütörtökén nekem és még 2 osztálytársamnak alkalmunk nyílt részt venni az iskolában megrendezett Halloween-partyn. Az egész rendezvény 3 órakor kezdődött és 5-kor fejeződött be, ám a hangulat annyira jó volt,hogy nem is tűnt 2 órának. A teremdíszítés nagyon szép volt, találtunk papírdenevéreket és az egész termet elsötétítették. Az osztályok többsége festetett az arcára:pl. vérfoltot rajzoltak az arcuk köré,ezzel szimbolizálva a „vámpírságot”. Minden osztály külön csapatokra bomlott,Halloweenre jellemző neveket választva maguknak,pl:Black Cats. Az 1. feladat egy quiz volt 3 választási lehetőséggel:a kérdések egyike például az volt, hogy az amerikai gyerekek hogyan ünneplik meg a Halloweent és mivel „bosszulják meg” ha nem kapnak édességet. A tanárok nagyon segítőkészek voltak,ha azt látták hogy nem igazán értjük a kérdést,megfogalmazták más szavakkal a megoldást. A 2. feladat egy keresztrejtvény volt,amiben fel kellett sorolni a Halloweenre jellemző színeket,stb. A 3.feladat volt szerintem a legérdekesebb:minden csapat kiválaszthatott magának egy tököt,amit a kedvük szerint kifaraghattak. A kész tököket másnap meg lehetett találni az iskolai folyosók különböző pontjain, gyertyákkal kivilágítva. A partyn lehetett teázni, a tanárok pedig kínálgattak minket sült tökkel. Ez a rendezvény jó volt arra, hogy az iskola tanulói még inkább összekovácsolódjanak remek hangulatban, ugyanakkor játékosan gyakorolhattuk az angol nyelvet és megemlékeztünk magáról a Halloween ünnepéről is.
Németh Nikolett
11.a



 Tisza 2010 (247 kép)
Tisza-túra 2010 A meglepetés az egy dolog, a folyamatosan változó és élő Tisza szintén, viszont ha a kettő találkozik, abból lesz csak igazi nyári tábor. Eddig kilenc alkalommal szervezték meg a Nemes Nagy Ágnes vízi túráját a Tiszán (nekem ez volt a negyedik), s még mindig úgy gondolom, hogy van mit tanulnom. Ugyanis ha vízről van szó, hulljon az égből vagy csordogáljon alattunk látszólag békésen, úgyis az van, amit ő akar. Akkor van harmónia, ha alkalmazkodunk a természethez, ez természetesen nem megy egyik napról a másikra, meg kell tanulni, de semmi sem lehetetlen. Ha pedig akkor kívánja elönteni a szegedi kempinget, amikor mi harmincan pont arra tartunk, akkor nincs apelláta, megyünk máshova, vagy sehova. Ennek színében telt idén ez az evezősnek alig nevezhető tábor. Szükséges tudni, hogy idén a Tisza olyan mértékű vízmennyiséggel ajándékozta meg az országot, amire 30 éve nem volt példa. Több méter magas víz és hordalék lepte el a környező házakat, településeket pár nappal azelőtt, hogy túránk kezdetét vette. Ez azt jelentette, hogy a part menti kempingek, ahol az éjszakákat töltöttük volna akkurátusan megépített sátraink szúnyogmentes mélységében vagy víz alatt voltak, vagy térdig érő iszap réteg borította. Így esett, hogy a tervezett 310 km helyett mindössze 200km-t eveztünk, azt is fele annyi idő alatt, mint normális esetben. Tudni illik, minél magasabb a vízszint annál gyorsabban folyik. Ha gyorsan folyik a Tisza, a rajta evezők is gyorsabban haladnak. Persze a napi ötvenes megtette mind vállban a hatását, mind UV sugárzásban is, de ez mind része a kiképzésnek. Tehát négy nap evezés, de hol a többi? Ha jól számolom kereken öt napot töltöttünk nyakig a termálban, Szolnoktól Csongrádig, mások ezt már Wellnes-elésnek is nevezhetnék. De mi nevezzük csak termál-túrának, mely nem kevésbé közösség fejlesztő, mint napi 8 óra a vízen ugyan azokkal az arcokkal. Drámajáték vezetőként lehetőségem volt a felmerült szabadidővel rendelkezni. Előző éves tapasztalataim alapján majdnem biztos voltam benne, hogy konvencionális drámajátékok, sematizált foglalkozások szóba sem jöhetnek. Felróható ez a körülményeknek, az infrastruktúrának, a tábor korosztály összetételének vagy nekem. Így jutottunk el a közkedvelt gyilkosos játékig, melyben mindenki, 40 éves és 14 éves is biztonságban tudott részt venni és szórakozni is, miközben észrevétlenül ismerte meg a többieket. Utolsó állomásunk Csongrád volt idén, szörnyű látványt nyújtott. Fű helyett iszap, étterem helyett romos épületek, sátor helyett cölöpökön álló sáros faházak. Mióta világ a világ, Csongrád a pihenés a tisztulás állomása a túrán, ahol tárt karokkal vártak minket. Idén is vártak, csak egy kicsit máshogy. Lapátokkal, mosószerrel, szivacsokkal, felmosó vödörrel, puszta erőn kel és segítő szellemünkkel. Egy egész napot súroltunk és zsörtölődtünk, hogy tulajdonképpen mit is csinálunk mi itt. Egyrészt megágyazunk az elkövetkezendő szíves fogadtatásra, másrész rászorultakat kihúzunk az iszapból. Ha pont akkor nem vagyunk ott akkor talán még ma is zárva lenne a csongrádi kemping és étterem. A kézzel fogható segítség fontosabb mint a 200 forintos adomány. Talán ez is egyfajtája az alkalmazkodásnak, az erőlét fejlesztésének. Élmények melyeket csak a Tisza tud eredményezni, erősít, tanít és tekintélyt parancsol, de ha tudom mit, hogy kell, én nyerek a végén.




 Ballagás (106 kép)




 Anglia 2010 (24 kép)
Utazásunk 2010. március 13-án, szombaton vette kezdetét londoni, párizsi és bécsi kitérővel összekötött hosszú utunk. Az idő remek volt, az emberek pedig még fáradhatatlanok. A mi 33 fős csoportunk a busz emeletén foglalt helyet. Összesen, résztvevők 67en voltunk, így sokszor nehézséget jelentett átjutni itt, ott, és talán még kissé feltűnést is keltettünk. Közel 19 órás busz utunk első megállója Bécs volt, ahol rövid városnézésen vettünk részt. A Csalagúton átkelve másnap délelőtt Doverben volt a következő nagyobb megálló. A tengerpart és fenn a vár, igazán jó programnak ígérkezett. Idén megint szerencsésnek mondhattuk magunkat az időjárás miatt, hiszen szinte végig napsütés volt, amíg itthon hófúvások. Londonba érve, ugyanannál a családnál szálltam meg, ahol tavaly, így a hely ismerős volt. Idén rengeteg érdekességet néztünk meg, mint a British Múzeum a National Gallery és nem utolsó sorban az Oxford Street, amire most több időnk jutott, szerencsére. Amit a legérdekesebbnek találtam, az a Globe színház volt, ahol angol idegenvezetőnk beszélt a színpad felosztásáról, az előadások lebonyolításáról és egyéb érdekességekről. Mind ezek után sétát is tettünk a Temze parton, sajnos nem ültünk fel a London Eye-ra, amit igazán látványosnak tartok, viszont egészen a Towerig sétáltunk egy börtön múzeumot útba ejtve. Csütörtökön vettük búcsút a családoktól Londonban és indultunk Párizs fele. Doverig az út, alig másfél órát vett igénybe (oda fele több mint 4 óra volt), így délutánra már Párizsban voltunk. Egy külvárosi részen álltunk meg, ahol nem volt túl bizalomgerjesztő a hangulat, de itt felgyalogoltunk egy templomhoz, ahonnan fantasztikus volt a kilátás Párizsra. Az éjszakát egy hotelban töltöttünk, másnap pedig egész napos városnézés következett, megnéztük a fontosabb nevezetességeket, természetesen a legfontosabbat, az Eiffel tornyot, ahol rengeteg turista volt. Párizs kisebb utcáin keresztül közelítettem felé, amit igazán hangulatosnak találtam. A város néhány része igazán hasonlít Budapestre, például az Andrási útra. Én nagyon élveztem az utazást, jó érzés volt hazatérni, jól éreztem magam, mint Londonban, mint Windsorban, a királynő kedvenc városában is. Én igazán örülök, hogy idén is részt vettem ezen az utazáson, remélem jövőre Skócia is ilyen jó lesz.


 Nagy Nap (116 kép)




XXI. Országos Diákszínjátszó Találkozó

Federico García Lorca: BERNARDA ALBA HÁZA
rendezte: Herold Eszter

fotó: Ormándi Zoltán



 Sport (36 kép)





Iskolánkban, az idén, október 21-én rendeztük meg hagyományos Halloween napi összejövetelünket, ahol az érdeklődő ifjak és tanárok egy csésze tea, sült tök és Pénzes Ágnes tanárnő által sütött  finom muffinok mellett mulatoztak. A programot a szokásos tökfaragás, almahalászáson kívül szépségverseny, rajzverseny és szellemi feladványok színesítették. A  rendezvény jó hangulatban zajlott, bizonyítékul jöjjön néhány fotó…….


Résztvevők: a TISZK iskoláinak 5-5 fős csapatai
•    Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (VIII. kerület)
•    Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium (XXI. kerület)
•    Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola (XI. kerület)
•    Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium (IV. kerület)
•    Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (VIII. kerület)
•    Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (XIX. kerület)



Október 20-án a KoMa Társulat iskolánk tornatermében bemutatta be Kisded játékok című előadását.
A darab igaz történetet dolgoz fel: négy tizenhét éves fiú egy parkban megerőszakolt egy tizennégy éves lányt. A bírósági tárgyalás három éven át tartott, így a színpadi szöveg is három évet fog át: a megerőszakolástól az ítélethozatalig.
Az alkotók nem csupán a kortárs dráma szövegét szólaltatják meg, hanem kiegészítik olyan dokumentumokkal, újsághírekkel, „aktualitásokkal”, amelyek sajnálatos módon, a mi életünknek itt és most a jellemzői.

A képek az előadáson készültek.







Miklósi Dániel képei


Keresztúri József igazgató


Pintér Zsuzsa igazgató asszony búcsúzik.



 Sportnap (95 kép)
A spornapon készült videót a Videóink oldalon tudjátok megnézni.


A búcsúkoncerten készült videót a Videóink menüpont alatt nézhetik meg.


A színész II. szakképzősök 15. évfolyamávak vizsgaelőadásán készült képek


Miklósi Dániel felvételei






 Édes Anna (114 kép)


 Macinap (14 kép)


A március 15-i helyszíneket kerestünk fel Budapest belvárosában. (A Kerepesi temetőbe páran még 14-én elmentünk.) Reggel 9 órakor az Astoriánál volt találkozó a Burger King előtt. Először a Szép utcához mentünk, ahol a Kossuth Lajos utca sarkán megtaláltuk a táblákat. Tovább mentünk a Ferenciek terére, ahol a Belvárosi templom oldalán megnéztük a Wesselényi emléktáblát. A téren a lányok tornáztak is, majd csoportokban tovább mentünk a Váci utcán keresztül a Vörösmarty térre, a Vígadó térre, a József nádor térre és a Nádor utcába. A találkozási pont a Vörösmarty tér volt, ahol egy idős bácsi hegedült. Néhányan szívesen hallgatták. Az osztály nagy része a Deák Ferenc utcán keresztül kisétált a Deák Ferenc térre, s ott felszállt arra a járműre, ami hazavitte. Ezzel véget ért a séta.

Miklósi Dániel 10.b



Ezt a buszos kirándulást (mely Székesfehérváron volt a reneszánsz év jegyében) az iskola nyerte pályázaton. A kora reggeli indulás (a szokásos módon) várakozással kezdődött. Amikor elindultunk, az ének tanárunk is velünk tartott. Az M7-es autópályát végig énekeltük. A belváros szélére érkeztünk. Az első helyszín a Szent István Király Múzeum volt, ahol a reneszánsz életben csöppent az osztály. Kaptunk ehhez kapcsolódó kérdéseket, s a végén a válaszokat egy valaki mondta el a vezetőnknek. Miután ezzel is végeztünk mindenki kb. háromnegyed óra szabadidőt kapott. A szabadidő után vendéglőbe mentünk, majd találkoztunk a 11. a osztállyal és együtt visszamentünk Budapestre. Miklósi Dániel 10. b


Várom a beszámolót


Várom a beszámolót




Várom a beszámolót!





 Mikulás (21 kép)


Várom a beszámolót!


Várom a beszámolót!



Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja alkalmából Mire jó a könyv? címmel kiírt fotópályázatra beérkezett pályaművek. Még december 5-ig várjuk a képeket. Folyamatosan töltöm fel az albumot. A szavazást december 6-tól lehet megtenni.


A barlangászás nagyon jó, s izgalmas volt. Sisakkal (a már megszokott módon), s fejlámpával jártunk a köveken, a kövek között, alatt, mellett. Kúsztunk a szűkületeken keresztül, s voltak játékos feladatok is, pl.: Micimackós lyuk, amit sokan ki is próbáltak. „Ide” (mint tudjuk) beszorult mackó. Kihúzni a beszorulókat és az átjutást a barlangász vezetőnk segítette. Ez a program meghozta a „gólyák” kedvét arra, hogy barlangászokká válhassanak. Azért is, hogy legyen élményük arról, hogy milyen ez az iskolai program. Hogy itt legyenek ősszel és tavasszal.
Én magam is érzékeltem már (mint mindenki), hogy ehhez erős diákokra van szükség, ld. szűkület, a szűkületen belüli megfordulás, stb.
Köszönöm minden társamnak, hogy ott volt a barlangászáson! Bízom benne, hogy másnak is megtetszik ez a lehetőség.

Miklósi Dániel
10. b osztályos tanuló


Várom a beszámolót.


Várom a beszámolót.


 Halloween (46 kép)
Várom a beszámolót.



Az egész úgy 4 óra fele kezdődött… Már nem emlékszem pontosan. Mindannyian kíváncsiak voltunk, hogy vajon milyen feladatokat kapunk majd. Először zenére be kellett vonulnunk a tornaterembe, ahol ezt tartották. Miután mindkét osztály megtalálta a helyét, különböző kérdésekre kellett válaszolnunk az iskolával kapcsolatban. Például, hogy hány lyuk van egy szekrényen, és hogy kik a két végzős osztály osztályfőnökei. Utána számon kérték az erre a hétre kiadott feladatainkat, a papír kocsit, a táncot és a megzenésített verseket. Minden feladatra pontokat kaptunk, amiket a zsűri szavazott meg. Majd az összegezték ezeket és eldöntötték ki a győztes. A B osztály egy hajóutat nyert a Dunán, mivel ők nyerték meg a bált, mi az A-sok, meg kaptunk 2 tortát. A végén, Ákos el „énekelte” a nekünk írt számát.

Kövér Stefánia 9. a


 Gólyahét (121 kép)
Várom a beszámolót.


 Sport nap (22 kép)
Várom a beszámolót.


A Kosárlabda Múzeumban

Utunk a Kosárlabda Múzeumba 2008. október 1-jére esett, a múzeum a Széchenyi István Szakközépiskolában van, most leírom mit hallottam ott: a kosárlabdát Magyarországra Kuncze Géza testnevelő tanár hozta. 1912 őszén Münchenben ismerte meg a játék német változatát. Hazatérése után lelkesen igyekezett itthon is népszerűsíteni, megismertetni ezt a sportot. Először saját iskolájában, a Vas utcai gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanította diákjainak, majd az ő segítségükkel tartott bemutatókat.

A kezdeti fellendülést a világháború akasztotta meg, de ennek végeztével a katonaságtól leszerelő Kuncze Géza ismét hozzálátott kedvenc játékának népszerűsítéséhez. Ismét bemutatókkal, előadásokkal terjesztette a kosárlabdát, majd 1921-ben kiadta az általa németről fordított magyar kosárlabda szabálykönyvet. Ezek után visszavonult, majd 1976. február 3-án elhunyt. Szerintem nagyon érdekes volt ez a kirándulás, mert sokat tanultam a kosárlabdáról, ami a világ egyik legjobb, legkedveltebb játéka.
Nguyen Dinh Thang  9. a osztály




Az idei évben a szokásosnál is nagyobb érdeklődés irányult erre a csodálatos hangulatú, minden izmot megmozgató nyári kikapcsolódásra. Kiváltképpen a tábor főszervezőjének, Hrisztosz tanár úr nagy örömére 30-an vettünk részt. Egyre több lány jön el a közös nyaralásra.

Bővebbet a Közösségi eseményeknnél a táborok alatt találsz.Klikk IDE

 


 London (16 kép)

A Student Lines iroda szervezésében iskolánk 10 ifjú tanulója március 11-17 között egy londoni utazáson vett részt, melynek fő vonzereje a londoni látnivalókon kívűl a családi elhelyezés volt, ami lehetővé tette, hogy mindenki belekóstoljon az angol családok hétköznapjaiba, természetes élethelyzetekben angolul kommunikáljon. Úgy érzem egyetlen résztvevő sem csalódott, mindenki sok érdekes ismerettel, élménnyel gazdagodott az út során. Hogy milyen is volt ez a pár nap, kiderül Viczkó Szilvia 9. A osztályos tanuló személyes hangú beszámolójából (amit elolvashatsz ITT ) és a fotókból.



Version 2.1.0, BUILD 20070204



Egyebek
e-Ellenőrzőkönyv
e-SZAKMA
Keresés a honlapon
Informatika
Tanárok oldalai
Nava különgyűjtemény
Érettségi tablók
Honlaptérkép
Nyomonkövetés
Google English
 
Kép