Főmenü


A tapasztalástól a tudásig –
A dráma alkalmazása az oktatásban

A Tempus Közalapítvány Egész életen át tartó tanulás programjának 41. számú Szakértői tanulmányútja 2011. február 14-19.

 

 Az előadások prezentációit a honlapról elérhetővé tesszük.

 XX. ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál – Kazincbarcika, 2010. június 30. és július 4. között került megrendezésre.
FESZTIVÁLDÍJAS előadás:
Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola - Budapest, „A mezők fehér lovagja”

 
• Trastos Teatro – Spanyolország, „Négy közjáték és egy elveszett lélek”.
(A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusának és Kazincbarcika Város Önkormányzatának 110.000 Ft-os pénzdíja)
• Apró Színház - Budapest, „Mostohák”
(Kazincbarcika Város Önkormányzatának díja, 110.000 Ft)

A zsűri tagjai Ascher Tamás színházi rendező, a Színház- és Filmművészeti egyetem rektora, Uray Péter koreográfus, rendező és a Lengyelországból érkezett Krysztof Zyliski rendező 

A mesejáték orosz népmesék alapján készült.

Színpadra alkalmazta: Gyevi-Bíró Eszter
Rendező: Gyevi-Bíró Eszter

Színész:
Párkák - Márton Emese Fruzsina, Nyisalovits Zsuzsanna, Varga Lilla
Vaszilisza - Hasenfratz Júlia
Iván cárevics - Bene-Urai Arnold
A mezők fehér lovagja - Márton Gábor
Vaszilisza bábuja - Mázló Tímea
A cárevics lánytestvérei, Katyerina, Dásenyka, Jelena - Drészer Mónika, Holló Ágota, Sipos Viktória
Vaszilisza apja - Inoka Péter
Vaszilisza anyja - Herédi Dorottya
Vaszilisza mostohaanyja - Lengyel Eleonóra
Mostohatestvérek - Könczei Anna, Szabó Andrea
Mesteremberek - Bognár László, Kenderes Csaba

Jelmez: Preier Zsuzsa, Jakob Nóra
Bábok: Jakob Nóra
Koreográfus: Kámán Orsolya
Zenei vezető: Hasenfratz Júlia, Herédi Dorottya


 Október 20-án kedden 14.00 órától a KoMa Társulat iskolánk tornatermében mutatja be Kisded játékok című előadását.

 

 

 

 


 Október 8-án iskolánkban koncertezik Nyeső Mari. A kb. 45 perces koncert 16:00 órakor kezdődik a Színházteremben,utána lehetőségetek lesz találkozni Marival. Jegyek korlátozott számban 200 Ft-ért kaphatók Pallagi Ákos tanár úrnál.

Az elbűvölően zseniális Nyeső Marit méltatlanul kevesen ismerik. A tizenegy éves kora óta színpadon lévő dalszerző-gitáros-énekesnő egyedülállóan humoros stílusát eddig két lemez, a Nyeső (1992) és Az Én Kis Bigbendem (2000) őrzi. Most, kilenc év után végre megérkezett az idő témakörét körbejáró harmadik album is. Reméljük, a következőre nem kell ennyit várni!

Nyeső Mari kivételes tehetsége már egész korán megmutatkozott: az autodidakta gitáros-énekes kislány tizenegy évesen a Fehérvári Dalos Találkozón tűnt fel, ahol rögtön díjat is nyert. Tizenöt évesen pár dalát rögzíthette a Magyar Rádióban, majd kislemeze is megjelent a Hungarotonnál. Ezután azonban évekig nem lehetett róla hallani; végül 1992-ben jött ki bemutatkozó albuma, a Nyeső, melyen - bár rockosabb hangvételű volt - számos jazz zenész közreműködött.

További kedvcsináló:

www.nyesomari.hu

 

 


 Színész szakképzőseink előadásai:

 Kritika az előadásról

FRANK WEDEKIND

A TAVASZ ÉBREDÉSE

Kamaszelőadás valódi és örök kamaszoknak
BEAVATÓ SZÍNHÁZI ELŐADÁS
Fordította: Bányai Geyza


SZEREPLŐK

Gábor Menyus DÉR ZSOLT
Stiefel Marci KOLOSZÁR ANDRÁS
Rilow Jancsi POMLÉNYI ATTILA
Gyuri VINYARSZKI JÁNOS
Ottó SZILVÁSI DÁNIEL
Bergmann Wendla CSÁSZÁR RÉKA
Márta LŐRINCZ VERONIKA / MOLNÁR ZSÓFIA
Thea ANGYAL FRUZSINA / FEKETE ANIKÓ
Ilze KULÁNDA ANITA
Bergmann-né KRANYIK ILDIKÓ
Gábor úr DÉR ANDRÁS
Gáborné DÉR DENISA
Isiebe ARNOLD DÁVID / SÁROSI GÁBOR
Wakogow tanárnő VIZSY ORSOLYA
Furkow tanárnő BALATONI EMESE
Hoborth igazgató HONTI GYÖRGY


Díszlet, jelmez: ONDRASCHEK PÉTER
Zene: PAP GÁBOR
Mozgás: GYEVI-BÍRÓ ESZTER
Rendezőasszisztens: NÉMETH DÓRA

Rendező: VIDOVSZKY GYÖRGY

"Bizarr, átkosan buja színdarab, amely kibontja gyászos, mérgesen-édes illatú virágát", - így jellemzi Kosztolányi Dezső Frank Wedekind 1891-ben írt drámáját. A tavasz ébredése a maradi látszatmorál gyilkos hatalmáról, a hazugságról, a prüdériáról, a szülői kegyetlenségről szól, amely két fiatal gyerek értelmetlen halálát okozza: a történet tizenéves hősei álszent szüleik és saját szexuális ösztöneik áldozatává válnak.

A serdülők ébredő szexualitásának torz mintái, a társadalmi szabadosság és polgári szenteskedés ellentéte ma is sokszor tragédiákat szül: bár a mű megírása és bemutatója óta több mint egy évszázad tetlt el, a téma nem vesztette el mindnekori aktualitását.


 


Aranyecset bemutató dec. 5-én 1730-kor a színházteremben.

 


 Lúdas Matyi

Tatabánya Jászai Mari Színház

premier: 2008 október 7. 14.30

További előadások
október 8. 10.00 és 14.00
október 9. 10.00 és 14.00

november 17. 14.00 Thália Színház Budapest
november 18. 11.00 és 14.30 Thália Színház Budapest

A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ előadása

Író: Fazekas Mihály
Átdolgozta: Schwajda György
Rendező: Honti György

Színész:
Lúdas Matyi - Tóth Máté
Döbrögi - Egyed Attila
Galiba - Szilágyi Katalin
Díszlet - Lazók Mátyás

További szereplő:
Balla Richárd, Bálint Bernadett, Hargitai Eszter, Horvai Csilla, Lingl Zsófia, Mészáros László, Nagy Márta, Péntek Ramóna, Radácsi Gabriella, Resetár Dániel, Tóth Márta, Tóth Kecskeméti Orsolya, Tömő György, Vanya Róbert, Zaveczky Nóra
Jelmez: Szabó Gergely
Koreográfus: Lengyel Szabolcs
Zenész: Gulyás Ferenc
Asszisztens: Kádár Lilla


Előadás időpontok:

KÖZMŰVELŐDÉS HÁZA - Tatabánya
október 7. (kedd) 10:00   (Kincskereső bérlet) , 14:30   (Kincskereső II. bérlet)
október 8. (szerda) 14:30   (Kincskereső III. bérlet)
október 9. (csütörtök) 10:00   (Micimackó I. bérlet) , 14:30   (Micimackó II. bérlet)


Ismertető:

Egyszer volt, hol nem volt... azaz várjunk csak, hiszen nem csak volt, hanem van. Most is van, itt is, másutt is, csak észre kell venni. Hisz az a Mátyás keresztnevű fiú - aki valamikor jól elagyabugyálta a buta és dölyfös Döbrögi uramat - még mindig járja a vidéket, és ha igazságtalanságot lát, hát előkapja a somfavesszőt és odacsap. Hogy honnan tudom? Hát kérem az úgy esett, hogy valamikor, régen olvastam egy Fazekas nevű ember tollából a történetet, és utána akartam járni, mi is belőle az igazság. És akkor találkoztam egy bácsival, akinek a neve Schwajda György, és ő úgy mesélte el, hogy még a könnyem is kicsordult a nevetéstől miközben hallgattam. Utána meg valamilyen vándorszínészek mondták, hogy ők aztán tudják, hol is van most ez a Matyi gyerek, és ha elmegyek a Jászai Színházba, hát meg is mutatják nekem. Na, most ha Te is jössz, akkor Te is megláthatod. Csak aztán el ne késs!

Na, szia. Ott találkozunk!

A mi Lúdas Matyink történetét Fazekas Mihály elbeszélő költeményéből Schwajda György írta 1984-ben. Galiba liba kacagtató mondatait 20 éve idézgetjük - egyszerűen megunhatatlan. Úgyhogy ezt a Lúdas Matyit minden gyereknek ismernie kell!!
Bemutató időpontja: 2008. október 7., Jászai Mari Színház, Népház 


 Osztályprogramok

Láthatatlan kiállítás

A Láthatatlan Kiállításról annyit kell tudni, hogy ennek a kiállításnak a segítségével egy csöppet beletekinthetünk, beleképzelhetjük magunkat a vakok életébe. Hétfőn nov. 24-én az utolsó két óra feláldozásával elindultunk meglátogatni a Láthatatlan Kiállítást. A 103-as busszal vettük utunkat a kiállítás felé. Mielőtt bementünk volna az épületben Ági néni, az osztályfőnök 3 csoportra osztotta az osztályt névsor szerint. Majd bementünk a váróterembe, ahol le lehetett pakolni a táskákat, kabátokat. A csoportok körülbelül 10 percenként tudtak bemenni. Én 3. csoportban voltam, így a legvégére kerültem. Majd amikor bementünk a kiállításra, egy koromsötét terembe toppantunk. Két idegenvezető tartott velünk, mivel elég nehéz lett volna egyedül tájékozódni. Az első teremben, egy sufni volt, itt 3 tárgyat tapogathattunk végig, egy kaszát, egy gereblyét és egy kapát. A következő teremben egy erdőt ábrázoltak, ahol lehetett hallani a madárcsicsergést és különféle hangokat. Itt egy farakást, egy bográcsot és egy fejszét érintethettünk meg. Továbbmenvén, egy házban kalandoztunk. Itt találhattunk egy asztalt, egy kályhát és az asztalon 1-2 tárgyat. Ezután következett a konyha. Itt meg tudtuk érinteni a tányérokat, és egy húsdarálót. Majd egy piacra kerültünk, ahol különféle zöldségeket, gyümölcsöket tapogathattunk végig. Nem sokkal később egy városban éreztük magunkat, ahol lehetett hallani a város zajait, a járművek haladását. Szerintem nagyon élethűen volt elkészítve. Ezen a helyen szobrokat érinthettünk meg. Ezután jött az utolsó helyszín a bár. Itt lehetett készpénzért venni dolgokat. Idegenvezetőink nagyon aranyosak és kedvesek voltak. Végig segítettek mindenkinek a tárgyak észlelésében. Kifele menet hunyorogni kellett. Amikor elindultunk hazafele már esett a hó. Az osztály többsége 103-as busszal ment. Szerintem nagyon jóra sikeredett az osztálykirándulás.

Sümegi Dániel 9. a

 A Kerepesi temetőben voltunk

Október 17-én, suli után elmentünk a Kerepesi temetőbe a Szabadságarcban elesettek sírjait megnézni. Amint odaértünk Csereklyei Ildikó Tanárnő arra kért minket, hogy alkossunk csoportokat. Minden csoport kapott egy A/4-es lapot, amin volt egy térkép - (a temető térképe), hogy mit hol találunk! A csoportoknak egyedül kellett boldogolniuk ezzel az igen nagy feladattal, ami abból állt, hogy minden csapatnak tíz mondatot össze kellet gyűjteni, tíz mondatot, azaz minden emberről kettőt. A lap alján fel voltak sorolva az elesettek nevei, így kicsit könyebb volt. Csereklyei Tanárnő reménykedett benne, hogy van annyira kreatív az osztálya, hogy egy térképpel meg tudnak bírkózni, de ez egy kis problámába ütközött, egyrészt, mert valamelyik csoport sajnos semmit nem talált, a másrészt akadt egy kis kommunikációs probláma is. Nem mindenkinek volt teljesen egyértelmű a feladat, de szerintem ez túl nagy meglepetést nem okozott a Tanárnőnek.

Vörös Barbara 11. a

 A Kosárlabda Múzeumban

Utunk a Kosárlabda Múzeumba 2008. október 1-jére esett. A múzeum a Széchenyi István Szakközépiskolában van. Most leírom mit hallottam ott: a kosárlabdát Magyarországra Kuncze Géza testnevelő tanár hozta. 1912 őszén Münchenben ismerte meg a játék német változatát. Hazatérése után lelkesen igyekezett itthon is népszerűsíteni, megismertetni ezt a sportot. Először saját iskolájában, a Vas utcai gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanította diákjainak, majd az ő segítségükkel tartott bemutatókat.
A kezdeti fellendülést a világháború akasztotta meg, de ennek végeztével a katonaságtól leszerelő Kuncze Géza ismét hozzálátott kedvenc játékának népszerűsítéséhez. Ismét bemutatókkal, előadásokkal terjesztette a kosárlabdát, majd 1921-ben kiadta az általa németről fordított magyar kosárlabda szabálykönyvet. Ezek után visszavonult, majd 1976. február 3-án elhunyt.
Szerintem nagyon érdekes volt ez a kirándulás, mert sokat tanultam a kosárlabdáról, ami a világ egyik legjobb, legkedveltebb játéka.


Nguyen Dinh Thang  9. a osztály

Képek a múzeumlátogatásról


 Megnéztük a Tartuffe-öt

Melyik iskolában ne lenne kötelező olvasmány Molier Tartuffe című drámája?
Mikor drámaórán elolvastuk, rögtön felkeltette mindenki érdeklődését. Érdekelt minket, vajon ki is lehet Tartuffe, milyen ember Orgon, Marienne és Valér mennyire szeretheti egymást?

A történet alapjába véve tragikus,mégis az egészen végighúzódik a humor, az irónia. Gondoljunk csak bele, egyszer csak belép a család életébe egy idegen férfi, aki mindent megváltoztat. Ő egyszemélyben a vőjelölt, az anyós szeretője, az após bizalmasa, a szerelmes ellensége…

Ezt a bonyolult érzelmi helyzetet hihetetlen komikusan vitte  Alföldi Róbert a színpadra. A színpadi teret, a jelmezek funkcióit, a sminket, a színészek testalkatát maximálisan kihasználták a színészek és a rendező. A kör alakú színpadon a hatalmas kör alakú asztal volt minden: az asztal, amin a merv családi vacsora majd az acsarkodás folyik, a házasságtörés helyszíne, a dühödt szerelmesek eszköze.A jelmezek gyönyörűek voltak, és minden egyes szereplőnek kifejezte a karakterét, a cserfes, kicsit közönséges szolgálólány egy mélyen dekoltált, fűző nélküli drapp ruhát kapott,a csábító és érzéki úrnő egy fűzős vajszínű ruhát, hatalmas kivágással és gyöngyökkel kirakva. 

A színészek alkata, kisugárzása maximálisan visszatükrözte, milyen a drámabeli karakterük. Stohl András szerintem a lehető legjobb karakter volt Orgon megszemélyesítésére. Amikor olvastam a drámát, ilyennek képzeltem a naív családfőt: alacsony, mezítlábas, befolyásolható ember. Udvaros Dorottya az igazi kikapós 30-as családanya, a csodaszép érett nő, Elvira. Zseniális volt az a jelenet, mikor a teszetosza „hősszerelmes”, Valér, tekintélyt parancsolóan színpadra lép, majd elkezd sírni mint egy kislány.

Mindenkinek nagyon tetszett, hogy ennyire interaktív volt.Alaposan meglepődtünk, mikor a színész lelépett a színpadról, és elkezdte féltékennyé tenni kedvesét, Marienne-t azzal, hogy csókolgatta az osztálytársnőnk nyakát. Ez a színdarab hatalmas sikert aratott az osztályunkban, mindenki nagyon boldog volt, hogy az eredeti verzió elolvasása után megnézhettük a darabot alternatív rendezésben is.

 


Kedves Gyerekek!

Az alábbi színházi előadásokra jelentkezhettek:

Vígszínház
október
6, 7. 1900 Figaró házassága (jegyárak: 3200.-, 2800.-,2500.-Ft)

Csoportos kedvezmény (20 fölött) 50%

október 9. 1900 Sok hűhó semmiért (jegyárak: 2700.-,2400.-, 2200.-Ft)

Csoportos kedvezmény (20 fölött) 50% 

Bábszínház

október 16. 1900 Az ember tragédiája (jegyárak 1100.-FT)

Csoportos kedvezmény (20 fölött) 50%  

 



Egyebek
e-Ellenőrzőkönyv
e-SZAKMA
Keresés a honlapon
Informatika
Tanárok oldalai
Nava különgyűjtemény
Érettségi tablók
Honlaptérkép
Nyomonkövetés
Google English
 
Kép