Főmenü


2011/2012

Válogatás az új könyveink közül

Peter Brook Az üres tér

 

Korunk egyik legnagyobb rendezőjének, az angol Peter Brooknak töprengéseit tartalmazza ez a könyv élete szerelméről-értelméről, és legnagyobb gondjáról: a színházról. Nem szakkönyvet írt, nem is tévedhetetlen kalauzt, hanem lenyűgözően személyes vallomást arról, ahogy ő látja a mai színház helyzetét, ahogy ő dolgozik, ő viaskodik a kor teremtette problémákkal, keresvén a megoldást, amely mindig csak a múló pillanaté lehet. A közönség, tágabb értelemben: a társadalom és a színház kapcsolatának megújítása, megszilárdítása – ez a kérdés izgatja elsősorban akkor is, ha a színházi műhelymunka folyamatát elemzi, ha a színjátszás különböző formáiban felbukkanó „holt elemekre” hívja fel a figyelmet. Ez a könyv mindenkinek szól, aki a színházat gyakorlóan szereti, tehát művész vagy néző, de szól azoknak is, akik szeretnék szeretni.

 

 

 

Kárpáti Péter A pitbull cselekedetei

 

A Palatinus kiadó, szinte egyedüliként vállalta, hogy a kortárs, és a színházakban egyre népszerűbb magyar szerzők színműveit megjelenteti. Tasnádi István, Erdős Virág és Háy János drámái után most a József Attila és Jászai Mari-díjas szerző Kárpáti Péter négy drámáját adja közre egy kötetben. A négy színmű a korábbi Kárpáti-darabokkal szemben nem történelmi vagy régi mitológiai tájékra viszi az olvasót, hanem a mában, a párkapcsolatok, a mai élet legnehezebb pillanatait tárja fel. A prózát is író szerző darabjai nem csak színházban, a könyv lapjain is élvezetes olvasmányok.

 

 

Gion Nándor Latroknak is játszott

 

Két regény, az 1973-ban megjelent Virágos Katona és az 1975-ben kiadott Rózsaméz található a fiatal jugoszláviai magyar író, Gion Nándor – 1976-ban Újvidéken egy kötetben is megjelent – Latroknak is játszott című könyvében. A közép-bácskai Szenttamáson játszódó, egymást folytató két történetet 1898-ban kezdődik, s 1941 tavaszáig tart; feleleveníti a Monarchia utolsó évtizedeit és széthullását, a szerb-magyar-német falu, majd kisváros lakóinak életén keresztül a XX. századi közép-európai történelem sorsdöntő periódusát.
A gyermeki rácsodálkozás tisztaságát, hangjában, ábrázolásmódjában a népélet természetességét, közvetlenségét megőrző, a népi élet hagyományait kitűnően alkalmazó Gion Nándor szociálisan is tudatosan író; nagyszerű példáját adja annak, hogy a szülőföldhöz, szűkebb közösséghez való mély kötődés nemcsak hogy nem jelent mindjárt provincializmust, hanem a világ általánosabb érvényű ábrázolásának biztosítéka, a tudatos feladatvállalás pedig elfogultságoktól mentes, nemes művészi alkotás feltétele.

 

Jean Racine Phaedra

 

„Íme, megint egy tragédia, amelynek tárgyát Euripidesből kölcsönöztem. Bár a cselekmény menetében e szerzőtől némiképp eltérő utat követtem, meg nem állhattam, hogy mindazzal ne gazdagítsam a magam darabját, ami az övében erőteljesebbnek látszott. Ha semmi mást nem köszönhetnék neki, mint az egy Phaedra jellemének eszméjét, akkor is bízvást elmondhatnám, hogy neki köszönhetem a legértelmesebb dolgot, amit valaha is színpadra vittem. Cseppet sem tartom meglepőnek, hogy ez az alak oly különleges sikernek örvendett Euripides idejében sem azt, hogy még a mi századunkban is ilyen nagy hatást kelthetett, mert megvan benne mindaz, amit Aristoteles a tragikus hőstől megkíván, s ami egyaránt képes az együttérzés és az irtózat felkeltésére. Valóban, Phaedra sem nem egészen bűnös, sem nem egészen ártatlan; végzete és az istenek haragja folytán sodródik törvénytelenül olyan szenvedélye, amelytől elsőnek ő maga borzad el. Minden erőfeszítésre kész, hogy azt legyőzze; inkább meghalna, semmint hogy bárkinek is bevallja. Mikor mégis kénytelen titkát felfedni, olyan zavarral beszél róla, amiből világosan kitetszik, hogy az inkább az istenek büntetése, mintsem saját akaratának megnyilatkozása.”

 

Háy János A Gézagyerek – Drámák

 

Egyszerű ez, mint a négyszerkettő. Négy plusz egy novella, egyik sem hosszabb tíz oldalnál. Négy dráma, mindegyik viszi tovább az epikában eléje rendelt címet. A borítón melyet ezúttal is a szerző illusztrált Marsbeli felebarátainak tragikomikus figuráival, a könyvben is az ő háromszög-emberkéi, -lovacskái bóklásznak a drámák megjelölés áll; a belső címlapon ez: Drámák és novellák.

 

 

 

Ljudmila Ulickaja Daniel Stein, tolmács

 

„Én annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.”

Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal…

Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimerít-hetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

Kornis Mihály Nekem az ég – hazafutás

 

Kornis Mihály gyermekkorban verhetetlen! – ez irodalmi bon mot jellemzi legjobban és igazolja új regénye minőségét! A Nekem az ég egy ötéves kisfiú Kaposvár melletti kisfaluban átélt gyermekkori világgá futásának története. És egyben a szerelem és a barátság felfedezésének és tragikus elvesztésének megrendítően szép regénye – korabeli fotókkal illusztrálva!
 
 

 

 

 

Eduard Mörike Mozart prágai utazása

 

1787 őszén Mozart feleségével együtt útnak indul Prágába, a Don Giovanni bemutatójára.
A partitúra még nincs készen, a kocsiúton az utolsó percig formálódik a remekmű. Útközben meginvitálják őket egy kastélyba, ahol anekdotázással és zenélésel töltik az estét. Másnap a zeneszerző folytatja útját – még nem sejti, a siker vagy az újabb, méltatlan bukás felé.
Mörike 1856-ban, Mozart születésének 100. évfordulóján jelentette meg halhatatlan biedermeier idilljét, a gyönyörű, művészettel és életszeretettel teli történet azonban a mai olvasót is ellenállhatatlanul magával ragadja.

 

Weöres Sándor Psyché

 

Weöres hősnője, Lónyai Erzsébet egy magyar grófi család és egy híres cigánylány leszármazottja. A miskolci cigánysoron, majd a regensburgi kolostorban nevelődik. Viharos kalandjai közepette verset ír, asszony korában a magyar reformmozgalmat támogatja. Verseinek fő témája a nemiség. A mű születéséről így vall a szerző: A magyar irodalomban talán szokatlan, hogy valaki énjének egy-egy megvalósítatlan részét egy másik személlyé sűrítse, olykor más korszakba is. A világirodalomban sok példa van erre… Ez a „pót-én-kivetítés” alkalmat ád más temperamentum és más stílus használatára, a szókincs és mondatformálás más módjára: vagyis nyelvi és szellemi felfrissülésre. A kis versciklusban női szív van, mely azonban nem találhat életlehetőséget egy férfi életében, csak áttételesen, versben. A mű 1972-ben szinte berobbant a magyar irodalomba, Bódy Gábor 1980-ban játékfilmet készített belõle. A kötet a Helikon Kiadó Weöres-életműsorozatának részeként lát napvilágot a már ismert, igényes külsővel, de a sorozat többi darabjától eltérően Gyulai Líviusz pompás illusztrációival.

 

Weöres Sándor Színjátékok

 

Weöres Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Az életmű sorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiá-tól az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulat, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.

 

XIX. századi német drámák

 

Kleist: Az eltört korsó ; Homburg hercege
-Grillparzer: Médea;
-Nestroy: Lumpáciusz vagabundusz…
-Büchner: Danton halála ; Woyzek
-Hebbel : Mária Magdolna
-Hauptmann: A bunda ; Hensel fuvarosa
-Schnitzler: Körtánc
-Wedekind: A föld szellem , Pandora szelencéje.

 

Schiller:Friedrich Schiller összes drámái

 

Friedrich Schiller (1759-1805) a francia forradalom kortársa, a szabadságeszme talán legnagyobb költõje volt. Hogy a szabadság milyen sokféle és milyen végzetes is lehet, tanúsítják klasszikus hõsei: Franz Moor, a haramia, Ferdinánd, az ármányok ellen küzdõ szerelmes, Don Carlos királyfi és barátja, Posa Márki, Wallenstein, a hadvezér, Stuart Mária, a fogságba esett királynõ és Tell Vilmos, a népvezér. Schiller drámáiból 1980 óta nem jelent meg teljes magyar nyelvű kiadás. Az Osiris klasszikusok sorozatában megjelenõ új gyűjtemény Schiller összes drámai művét tartalmazza, a legjobb magyar fordításokban. 

 

 

William Styron Sophie választ

 

A második világháborús hadszíntért sikeresen megúszó déli amerikai írópalánta – maga Styron – egy olyan háromszög poklába keveredik bele, ahol a másik két „emberi tényező” ugyanezen háború traumájának a perverzitás fokáig sérült pólusa: a regény végén a kettős öngyilkosság a szeretet és gyűlölet, az irracionálissá fejlődő, szinte állati ragaszkodás és kínzás, tapadás és taszítás logikus következménye, shakespeare-i konzekvencia. Sophie, ez a konzervatív, sőt antiszemita lengyel lány a véletlen folytán kerül Auschwitzba, ahol előkelő árja létére zsidósorsot él meg, olyan sorsot, amelyen szerelmének, Nathannak fizikailag nem kellett átesnie. S itt jön a regény egészen eredeti paradoxona: Nathan számára az európai lidércnyomás – még közvetlen átélés híján is – olyan személyes katasztrófát jelent, amely logikusan vezet el a világ teljes megtagadását jelentő őrületig, a halál választásáig. E két ember egymás kínzásában, őrült szeretkezéseiben, harcában azért nem lehetséges békében feloldódó megnyugvás, mert a fasizmus patológiája sejtjeikig megfertőzte őket. Hiába akarják a megváltást, már képtelenek rá. 

 

Heinrich von Kleist, Kohlhaas Mihály

 

A tizenhatodik század dereka táján élt a Havel1 partján egy Kohlhaas Mihály nevű lócsiszár,2 egy tanítónak a fia, aki a maga korában a legderekabb s egyúttal a legszörnyűbb emberek közé tartozott. Erre a rendkívüli férfiúra élete harmincadik évéig akár úgy nézhetett volna az ember, mint a jó állampolgár mintaképére. Gazdasága volt egy faluban, amely még most is az ő nevét viseli, s itt nyugton éldegélt mesterségéből; a gyermekeket, akikkel felesége megajándékozta, istenfélelemben nevelte szorgalomra és tisztességre; egy sem akadt szomszédai között, aki ne élvezte volna jótékonyságát vagy igazságszeretetét, egyszóval, a világnak áldania kellett volna emlékezetét, ha egyik erénye el nem hatalmasodik fölötte. Jogérzete azonban rablóvá és gyilkossá tette. 

 

  S. Loraine Hull Színészmesterség mindenkinek

 

Lee Strasberg, a modern színjátszás egyik kiemelkedő egyénisége, tovább fejlesztette Sztanyiszlavszkij technikáit, és új alapokra helyezte a színész feladatait és munkáját. A közérthető gyakorlati könyv kiváló segédeszköz színészpedagógusok, rendezők , drámapedagógusok, pszichológusok számára, és – ahogyan erre a címe is utal – nem csak azoknak szól, akik színészi pályára adták a fejüket. Mindenkinek szól. A könyvben leírt érzelem- és érzet-felidéző gyakorlatok, valamint a koncentrációs, relaxációs és improvizációs technikák segítségével megtanulhatunk bánni az érzelmeinkkel.

 

 

 

 

Fiatal Lengyel dráma

 

Fiatal Lengyel Dráma (Kalligram Kiadó, Pozsony-Budapest)

  • Marek Pruchniewski: Łucja i jej dzieci (Lúcia és gyermekei)
  • Andrzej Saramonowicz: Testosteron (Tesztoszteron)
  • Tomasz Man: 111
  • Marek Modzelewski: Koronacja (Koronázás)
  • Joanna Owsianko: Tiramisu
  • Michał Walczak: Piaskownica (Homokozó)
  • Michał Bajer: Verklärte nacht
  • Elżbieta Chowaniec: Gardenia (Gardénia)
  • Artur Pałyga: A zsidó (Żyd)
  • Dorota Masłowska: Między nami dobrze jest (Köztünk minden rendben)

 

 

 Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

 

Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különös gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen legyen ez bármilyen valószínűtlen is talán még mindig élnek.

Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.

Eredeti cím: Miss Peregrine’s Home for Peculiar Children

Fordította: Gálvölgyi Jud

    

 Ljudmila Ulickaja: Imágó

 

Ljudmila Ulickaja legújabb regényében három jó barát - egy zenész, egy költő és egy fotográfus - életén keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle "peresztrojkáig" terjedő időszak, az "olvadás" és a "pangás" korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás - a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai: megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával.
A regényben metaforaként megjelenő biológiai fogalom, az imágó, a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájának segítségével próbálja megfejteni, hogy a 20. század második felének embere miként képes - ha képes egyáltalán - a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni. A történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá.
Az "Imágó" Ljudmila Ulickaja alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve.

 



Egyebek
e-Ellenőrzőkönyv
e-SZAKMA
Keresés a honlapon
Informatika
Tanárok oldalai
Nava különgyűjtemény
Érettségi tablók
Honlaptérkép
Nyomonkövetés
Google English
 
Kép