Főmenü


Szellemi technika

Tartalomjegyzék

1. A téma és műfaj megfogalmazása

1. 1. Az iskolai szellemi munka leggyakoribb műfaja

1. 1. 1. Közlő műfajok

Írásbeli: a tanulmány és az értekezés

Szóbeli műfajok: az előadás, a referátum és korreferátum, a felelet

1. 1. 2. Értékelő műfajok: az ismertetés, a műbírálat, az esszé

1. 1. 3. Meggyőző műfajok: a magyarázat, a hozzászólás és a vita

2. Adatgyűjtés, forráskutatás

2. 1. A kulcsszókeresés logikai művelete

2. 2. Keresés a számítógépes katalógusban

2. 3. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás

2. 4. Bibliográfia készítése

2. 5. A bibliográfiai leírás

3. Az írásmű létrehozása

3. 1. Irodalomjegyzék összeállítása

3. 2. Az irodalom tájékozódó és értékelő átnézése

3. 3. Jegyzetelés, cédulázás

3. 4. A cédulák rendezése – vázlatkészítés

3. 5. Az írás folyamata

3. 6. A szöveg végső formája

 
Felhasznált irodalom

Vissza a főoldalra 

1.  A TÉMA ÉS MŰFAJ MEGFOGALMAZÁSA

 
Először pontosan tudnunk kell, hogy mire vállalkozunk. Ha konkrét feladatot kapunk, akkor végig kell gondolnunk:

•          mit rejt a cím,

•          értjük-e, hogy mit kell készítünk.

Ezért előzetes munkatervet, tartalomjegyzéket készítsünk, figyelve arra is, hogy szóbeli vagy írásbeli munkát várnak el tőlünk.

Meg kell határozni – ha ezt még nem közölték -, hogy milyen műfajú munkát fogunk készíteni.

1. 1. Az iskolai szellemi munka leggyakoribb műfajai

Ha mi döntünk arról, hogy milyen műfajú alkotást hozunk létre, akkor figyelembe kell vennünk a következőket:

•          Kinek, kiknek készítjük a művet:

•          osztálytársunknak készítünk-e könyvajánlást?

•          felelni kell történelemből?

•          cikket szeretnénk írni az újságba?

•          ballagási beszédet kell írni?

•          házi dolgozatot kell írni?

•          Milyen kommunikációs helyzethez kell alkalmazkodnunk:

•          csak a tanár olvassa a munkánkat?

•          a diáktanács vitatja meg a javaslatainkat?

•          pályamunkát készítünk?

•          Milyen csatorna közvetíti gondolatainkat:

•          szóban kell kifejtenünk?

•          az iskolarádióban kell előadni?

•          írásbeli beszámolót kell készíteni?

•          Mi a feladatunk tárgya, témája?

 

1. 1. 1. Közlő műfajok

A közlő műfajoknak két fő csoportja van: írásbeli és a szóbeli.

Írásbeli közlőműfajok

•          A tanulmány, amely beszámol egy tudományos kutatás eredményeiről, és ismerteti a kutatás célját, feladatait, módszereit. Az iskolában a tanulmánynak a házi dolgozat felel meg.

•          Az értekezés viszonylag rövid terjedelmű. Elemző jellegű, vagyis egy-egy szakkérdés tudományos igényű kifejtése. Feladata egy állítás igazolása, ami a szövegalkotás folyamán kétféleképpen történhet:

•          Vagy az állításból kiindulva érvek felsorakoztatásával jutunk el a bizonyításig,

•          Vagy az elemzés menetét követve vonjuk le a végkövetkeztetést.

Szóbeli közlő műfajok

•          Az előadás, amely egy téma részletes kifejtése, a kiselőadás egy részletkérdés rövidebb összefoglalása. Mindkét esetben alkalmazkodni kell a hallgatósághoz, figyelni kell arra, hogy kinek szól az előadás.

•          Hibalehetőség: nem érthető, bonyolult szerkesztési stílus.

•          Követelmény: világos, logikus gondolatmenet, tiszta, pontos fogalmazás.

•          A referátum ═ ismertetés, beszámoló egy témáról, feladatról, melynek gyakran vitaindító szerepe van. A hozzákapcsoló, előre elkészített kiegészítés a korreferátum.

•          A felelet az iskolai tanulmányok mindennapos műfaja, amelyben a tanuló beszámol tudásáról, ritkább esetben a tanultak felhasználásával végzett önálló kutatómunka.

Valamennyi szóbeli megnyilatkozást színesebbé, érdekesebbé teszi a szemléltető eszközök használata. Ha ezeket is szeretnénk alkalmazni, akkor előre meg kell tervezni az előadásban betöltött szerepüket és helyüket.

A hallgatóság figyelmét az illusztrációk mellett egyéb, nem nyelvi (non-verbális) eszközökkel is ébren lehet tartani. Ezek a következők:

-          a hangsúly,

-          a hanglejtés,

-          a beszédtempó megváltoztatása,

-          a figyelemfelkeltő szünet.

1. 1. 2.  Értékelő műfajok

Előfordulhat, hogy a kapott feladat nemcsak a téma összefoglalását, a tanultak reprodukálását jelenti, hanem értékelni kell a megismert információkat. Véleményt szóban és írásban is lehet alkotni, de minden esetben bizonyítani is kell, amit állítunk.

Az értékelő műfajok közé tartozik többek között:

•          az ismertetés (vagy recenzió),

•          a műbírálat (vagy kritika),

•          az esszé.

1. 1. 3.  Meggyőző műfajok

A meggyőző műfajok közül néhány a tanítási órák szerves része:

•          a tanári magyarázat,

•          a hozzászólás a témához kapcsolódó véleménynyilvánítás,

•          a vita menetében mindenki a saját álláspontját fejti ki, próbálja érvekkel meggyőzni a többieket.

2.   ADATGYŰJTÉS, FORRÁSKUTATÁS

Ha már megfogalmaztuk munkánk célját és eldöntöttük a műfaját, akkor a következő feladatok várnak:

•          össze kell gyűjtenünk a legfontosabb kulcsszavakat, azok szinonimáit,

•          valamint tárgyszavak fogalomkörét is, amelyekhez a téma tartozik.

2. 1. A kulcsszókeresés logikai művelete

a)   A kulcsszó téma szerinti megfogalmazása

Pl.: témánk „Az első könyvsajtó története Mátyás idejében

Magyarországon”

kulcsszava → könyvsajtó

 b)   A kulcsszó alakváltozatai: szinonimák keresése:

logikai fogalomkörök → nyomdászat, nyomdatörténet

könyvtörténet, könyvnyomtatás

 c)   A keresés körének szűkítése: a szűkítés típusai:

–          földrajzi kategóriák szerint (pl.: magyarországi nyomdásza)

–          időhatárok szerint (pl.: a 15. század)

–          a keresett mű nyelve szerint (pl.: csak magyar)

A felsorolt logikai műveletek elvégzése után már pontosan meg tudjuk fogalmazni igényünket és a tárgyszókatalógusban a következő lépések szerint kereshetünk:

•          Ismerjük a keresés kulcsszavát          → könyvnyomtatás

•          Szinonimák alapján is kereshetünk    → könyvnyomda könyvsajtó

•          Kiterjesztés más fogalmakra             → könyvtörténet

•          Keresés kiterjesztése „vagy” kapcsolattal  → könyvnyomtatás vagy     nyomdászat

•          Keresés szűkítése földrajzi, időrendi, nyelvi kategóriák szerint

→ Magyarországi és 15. századi és könyvnyomtatás

Ezek segítségével lehet megoldani a következő feladatot: a szakirodalom összeállítását.

A fogalomgyűjtemény összeállításában segít:

•          a könyvtári tárgyszókatalógus,

•          a számítógépes katalógus,

•          adatbázisok fogalomkereső rendszere,

•          a témához kapcsolódó segédkönyvek név- és tárgymutatói.

2. 2. Keresés a számítógépes katalógusban

a) Tájékozódás az adatbázisban

A képernyőről leolvasható, hogy milyen kategóriák alapján kereshetünk:

•          a tárgyszó,

•          a címben vagy a bibliográfiai leírásban szereplő bármelyik szó,

•          az ETO szám, vagy annak alapján képzett szakjelzet.

b) A keresés

A keresett téma pontos meghatározása után a meghatározott szavakból ill. szókapcsolatokból indulunk ki. A keresés menete:

1. változat

•          a kulcsszót beírjuk a tárgyszó ablakba,

•          parancsot adunk a keresés végrehajtására.

2. változat

•          A keresendő szót beírjuk a „bármely szó” ablakba is. Ebben az esetben minden olyan mű is meg fog jelenni a képernyőn, amelyiknek a címében a mi keresett szavunk szerepel. Ha ezt a keresési módot választjuk, akkor ügyelnünk kell arra, hogy a könyvek címeiben a szavak sokfélenyelvi alakban fordulhatnak elő. Ezért érdemes a szinonimákra is rákérdezni → a számítógépes VAGY kapcsolattal, és érdemes a szó ragozott, képzett, összetett alakjait is összegyűjtenünk.

 •          Ha a keresés kulcsszava után nem kapunk elégséges irodalmat, akkor bővítenünk kell a keresés körét a VAGY kapcsolattal és adjunk parancsot a keresésre. Pl.: Színház VAGY zene ═ minden mű, amelyik akár színházról, vagy akár zenéről szól.

 •          A számítógépes könyvtári adatbázisok nagy részében az ETO számok alapján kereshetünk. Ezért ismernünk kell a keresett téma

ETO számát vagy szakjelzetét.

 
2. 3. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapelvei és tudományterületei

 
Az ETO a tudományterületeket tíz nagy egységre bontja, és a fogalmakat tartalmuk alapján alá- és fölérendelt csoportokra osztja.

      A tíz főosztály a következő

0          Általános művek

1          Filozófia, pszichológia

2          Vallás

3          Társadalomtudomány

4          –

5          Természettudomány

6          Alkalmazott tudományok

7          Művészet, sport

8          Nyelvtudomány, irodalomtudomány

9          Földrajz, életrajz, történelem

 
A könyvek gerincén és a katalóguscédulákon található ETO-szakszám vagy szakjelzet 3 számjegyből áll:

•          az első a főosztályt,

•          a második és harmadik számjegy a tizedes osztásból ered, melyeket 0-9-ig terjedő számokkal írhatjuk az első jegy mellé
 

A könyvtárakban az ETO-rendszer alapján bármelyik könyv gyorsan kikereshető. Tartalmának, jelzésének megfelelően a polcokon minden könyvnek meghatározott helye van. Ezért nevezzük ezt a jelzést raktári jelnek.

2.4.  Bibliográfia készítése

 A bibliográfia görög eredetű szó. A biblion könyvet jelent (ebből származik a Biblia szó is.), a grafein ige pedig írást, leírást jelent (ebből származik a grafika, grafológus szó).

A bibliográfia tehát szó szerint a könyvek leírását jelenti. Pontosabb meghatározása: írásművek ill. dokumentumok valamely csoportjának rendben összeállított jegyzéke (Válogatási köre nem kötődik egyetlen könyvtárhoz, ennyiben tágabb a szakkatalógusnál.)

•          Az irodalomjegyzék összeállítását célszerű a legfontosabb

kézikönyvek ajánló listájának átnézésével kezdeni.

•          Az itt talált művek elvezetnek további kiadványokhoz, azok

rejtett bibliográfiái pedig újabb művekre irányítják rá a figyelmet.

•          A témához legfrissebb irodalmat a folyóiratokban, és a

repertóriumokban találhatjuk meg.

•          Sok információt kaphatunk az Internetről, ahol a nagyobb szakfolyóiratok cikkeit azonnal olvashatjuk a számítógépen.

•          A lista összeállításánál felhasználhatjuk a különböző

szakbibliográfiákat, és a nemzeti bibliográfiát,

•          valamint az OSZK internetes szolgáltatását,

a Magyar Elektronikus Könyvtár letölthető oldalait.

•          A bibliográfia készítésénél érdemes tájékozódni a nem nyomtatott dokumentumokról is.

 Nagyon fontos, hogy minden dokumentum összes azonosító adatát pontosan feljegyezzük, mert ekkor még nem tudjuk, hogy melyeket fogjuk majd felhasználni.

A leghasznosabb, ha minden forrásról külön cédulát készítünk, így könnyen kivehetjük azokat, amelyekre nincs szükségünk, a felhasznált művek céduláit pedig könnyen sorba lehet rendezni.

2.5. A bibliográfiai leírás

 A bibliográfiai leírás a dokumentum leíró adatainak (bibliográfiai adatainak) meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben és sorrendben leírt összessége, amely a dokumentum azonosítására szolgál.

A dokumentum azonosító adatai:

–          a szerzőségi közlés és a cím,

–          a kiadás helye a kiadó neve,

–          a megjelenés éve,

–          a terjedelem (mennyi oldalból áll),

–          a sorozat (címe és ISSN száma),

–          a megjegyzések,

–          a terjesztési adatok (ISBN szám).

Az adatok helye a könyvben:

–          a könyv elején, a címoldalon,

–          a címlapon és annak hátsó oldalán, a verzóján,

–          hátul pedig az utolsó lapon, a kolofonon.

 A rövidített bibliográfiai leírás

 
1.) Könyv esetében (csak főcím és első kiadásnál):

MINTA:

Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája. Bp. OMIKK,


Könyvből forrásként használt tanulmány esetében:

MINTA:

 Szerb Antal: A romantika. In: A romantika az európai irodalomban. Szöveggyűjtemény. Összeáll. Kelemen Hajna. Bp. Holnap K. 1993. 5-9 p.

 Folyóiratból forrásként használt tanulmány, cikk esetében:

MINTA:

 Kállai Géza: „Szelídebbnek szeretnél?” In: Színház.

Főszerk.: Koltai Tamás. Budapest, 2000. szeptember, 11-19 p.

A fenti listákban tehát a p betű az oldalszám latinrövidítése.

Az In rövidítés a –ban/ben toldalékot helyettesíti, azt jelöli, hogy melyik másik gyűjteményes kötet vagy időszaki kiadvány részeként jelent meg.

3.   AZ ÍRÁSMŰ LÉTREHOZÁSA

 Az információk átrendeződése új dokumentumot, írásművet létrehozó alkotó ember tevékenysége során valósul meg. Régi dokumentumról többféleképpen keletkezhet új írásmű

1.         A legegyszerűbb mód az egyetlen dokumentum feldolgozásán alapuló reprodukció.

2.         Új alkotásnak azt az írásművet tekintjük, amely több dokumentum információtartalmát egyéni módon és teljesen eredeti tartalommal dolgozza fel.

A reprodukció formái:

•          Legegyszerűbb formája a tartalmi kivonat.

•          Összetettebb tevékenység egy mű lényegének, legfontosabb információinak ismertetése (pl. a könyvismertetés).

•          A jegyzetkészítés is a lényegi információk megragadása, amikor egy írásmű vagy egy szóbeli előadás legfontosabb információit rögzítjük.

 

Az új alkotás önálló, egyéni tevékenységet követel a következő területeken:

•          Megfelelő mérvű tájékozódás az irodalomban, a témába illő művek kiválasztása.

•          A dokumentációkból a megfelelő információk kiszűrése

•          A különböző forrásokból származó információk egyéni újrarendezése.

•          A fogalmazvány elkészítése.

 

3.1. Irodalomjegyzék összeállítása

 
A jegyzék összeállításának lépései:

•          A feladat meghatározója, kiadója által ajánlott művek beszerzése.

•          Egy meghatározott könyvtár szabadpolcos állományának átnézése.

•          A könyvtár katalógusainak átnézése.

•          Ha az igénybe vett könyvtárban a keresés nem járt kielégítő eredménnyel, akkor nagyobb állományú könyvtár felkeresése (vagy a téma szakkönyvtárának igénybe vétele).

A cédulák kialakításának szabályai:

•          A szerző egyes művei cím szerinti sorrendben követik egymást.

•          Ezek után a szerző több művét tartalmazó gyűjteményes munkák következnek.

•          Majd azokat a cédulák jönnek a sorban, amelyekben a szerző más művek társszerzőjeként szerepel.

•          Ezután jön az adott szerző más kiadványok közreműködőjeként.

•          Utoljára a szerzőről szóló irodalom anyaga található a keresztkatalógusban, e művek szerzőjének betűrendjében.

3. 2. Az irodalom tájékozódó – értékelő átnézése

 
Az összegyűjtött művek áttekintésével kettős célunk van:

•          Kiválasztani a téma feldolgozása szempontjából használható műveket, illetve az egyes művek ilyen fejezeteit.

•          Ezzel párhuzamosan áttekintő tartalmi képet nyerni témánkról.

A tájékozódást célszerű a rövid összefoglalásokkal kezdeni.

•          szaklexikonok hosszabb szócikkeivel,

•          és az összefoglaló kézikönyvek idevágó fejezeteivel.

Ezek általában megadják azt a vázlatos képet, melyet később a részismeretek bővítnek és gazdagítanak.

 
Az összegyűjtött művek átnézése során:

•          kiszűrjük azokat, melyek csak megtévesztő címük alapján kerültek irodalomjegyzékünkbe,

•          különválasztjuk azokat, amelyek a témánkról szólnak ugyan, de számunkra, a feladatunk megoldásához, nem adnak lényeges segítséget.

•          Kiemeljük azokat, melyek a téma feldolgozásához fontos, lényeges információkat nyújtani. Ezekre alapozzuk további munkánkat.

 

3. 4. Jegyzetelés, cédulázás

 
A fontosnak ítélt művekről, részletekről, szövegekről jegyzetet kell készíteni. A jegyzet révén tudjuk az idegen dokumentumból kiemelni azokat az információkat, melyeket az írásunkba beépíthetünk.

 A jó jegyzet az eredeti információ leglényegesebb megállapításait, gondolatát írja le tömör stílusban. Elhagy mindent, ami az eredeti szövegből a jegyzetkészítő célja szempontjából nem lényeges.

 
Formai szempontok:

•          A jegyzetkészítés legjobb formája a levelezőlap nagyságú cédula, melyből célszerű sokat és azonos méretűt előre levágni.

•          Egy cédulára csak egy gondolati egység kerülhet.

•          Csak a cédula egyik oldalára írjunk, mert csak így tudjuk később tematikusan elrendezni.

•          Minden cédulára fel kell írni a forrás bibliográfiai adatait vagy a lap tetejére, vagy az aljára.

Bibliográfiai adatok:

•          Könyveknél: szerző, cím, a kiadás adatai, lapszám.

•          Folyóiratnál: a cikk szerzője, a címe, a folyóirat neve, évszám füzetszám, a hivatkozott cikk lapszáma.

•          Ha szó szerint idézünk egy forrásból, akkor az idézet pontos lapszámát is fel kell tüntetni a hivatkozási jegyzékben.

•          A cédula tetejére, a témára utaló tárgyszavakat írjuk fel.

•          Ha olvasás közben vagy utána eredeti, saját gondolataink jönnek, ezeket is érdemes azonnal lejegyezni külön-külön cédulára.

 

 3. 4. A cédulák rendezése – vázlatkészítés

 

A rendezés munkafolyamatát nagymértékben megkönnyíti, ha a tárgyszavak alapján csoportosítjuk a cédulákat.

Az egyes csoportokon belül kisebb részegységekre bonthatjuk, külön választólappal ellátva. Az egymás mellé kerülő cédulák összehasonlítása azt is megmutatja, hogy szerzők véleménye egy-egy kérdésben a megegyezik-e, vagy sem. Vajon mi melyikkel értünk egyet? Vagy netán nekünk merőbe más a véleményünk?

A gondolatmenet előzetes felvázolása:

•          egyrészt könnyebbé teszi az írást,

•          másrészt pedig biztosítja ennek arányos szerkezetét.

A hosszabb írásművek vázlatának tartalmaznia kell:

•          a bevezető információkat és gondolatokat,

•          a téma felépítését fejezetekre, alfejezetekre bontva,

•          a befejező gondolatokat,

•          a mellékletek tervét: hivatkozások jegyzéke, felhasznált irodalom, mutatók, tartalomjegyzék, mellékletek.

3. 5. Az írás folyamata

 

Az írás az az utolsó előtti fázis, amikor kialakult gondolatainkat papírra vetjük, és új írásmű jön létre.

Jó tanácsok az íráshoz:

•          Legnehezebb mindig az első sorok leírása! Vegyünk magunkon erőt, és kezdjük el a munkát! Mindig folyamatosan írjunk!

•          Ne törekedjünk az első gondolataink leírása közben tökéletességre, hisz úgy is többször fogjuk majd módosítani írásunkat!

•          Írás közben nem szabad túlságosan ragaszkodni feljegyzéseink szövegéhez. Szabadon és bátran fogalmazzunk!

 
Gyakorlati útmutatók:

•          A szöveget vagy kézírással, vagy számítógépes szövegszerkesztő program felhasználásával fogalmazzuk meg.

•          Ha szövegszerkesztővel dolgozunk, akkor könnyebb a változtatásokat elvégezni: pillanatok alatt bővíthetjük, átírhatjuk, formába önthetjük.

•          Szövegünket tagoljuk fejezetekre, alfejezetekre. Az új gondolati egységet új bekezdéssel vagy sorkihagyással jelezzük.

•          Ügyeljünk a szó szerint átvett mondatok, gondolatok idéző jelben való megjelenítésére, és a hivatkozási jegyzékben vagy a lapaljai jegyzetben feltüntetni szerzőjét és bibliográfiai adatait.

•          Az írás végén mindig meg kell adni a forrásmunkák jegyzékét.

 

3. 6. A szöveg végső formája

 

Az elkészült kéziratot figyelmesen át kell nézni a tartalom, a stílus és a helyesírás szempontjából. Ha többszöri olvasatra kijavítottuk, akkor új formába önthetjük, figyelve a fejezetek decimális számozására és a kiemelésekre.

A szövegben is készítsünk megkülönböztető (vastagon szedett, dőlt, félkövér, kövér betűtípussal) kiemeléseket, így áttekinthetőbb és logikailag is jobban követhetőbb lesz.

A kész munkát gondosan fűzzük le, vagy kötessük be, törekedjünk az esztétikus megjelenítésre!

Felhasznált irodalom

1 Szabó Pap Edit: Könyvtári informatika. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 80 p.

2. Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája. Bp. OMIKK, 1983. 303 p.

3. Eco, Umbertro: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp. Gondolat, 1991. 255 p.

4. Melykóné Tőzsér Judit: A könyv és a birodalma. Tanulási segédlet az önművelődési kultúra megalapozásához. Dinasztia K., 1997. 149 p.

5. Katsányi Sándor – Könyves Tóth Lilla: Információ – könyv – könyvtár. Bp. Typotetex, 1998. 154 p.

6. Homor Tivadar – Mészáros Antal: Az információ és az ember. Könyvtárhasználati ismeretek 13 – 18 éves tanulók számára. Szeged Mozaik Oktatási Stúdió, 1999, 141 p.

7. Kokas Károly: Könyvtárhasználat. Szeged Mozaik Oktatási Stúdió, 1998. 61 p.

8. Rácz Ágnes: Bibliográfiai leírás, katalogizálás. Egységes jegyzet. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. 326 p.

 

 



Egyebek
e-Ellenőrzőkönyv
e-SZAKMA
Keresés a honlapon
Informatika
Tanárok oldalai
Nava különgyűjtemény
Érettségi tablók
Honlaptérkép
Nyomonkövetés
Google English
 
Kép